Környezetkímélő-e a fatüzelés?

Sok esetben a fatüzeléssel szemben a gáztüzelést hisszük a környezetkímélőbb megoldásnak, hiszen ha gázzal fűtünk, a tüzelés során helyben, ott, ahol a lakásunk vagy házunk van, a fűtés során szén-dioxidon és vízgőzön kívül minimális károsanyag termelődik. Sajnos hajlamosak vagyunk nem tovább gondolkodni ezen a helyzeten. Azt gondolhatjuk, hogy a gáz “csak úgy jön” és emiatt, amikor a gázzal hasonlítják össze a fatüzelést, utóbbi rendre alulmarad a sorban. Ha azonban távolabbról tekintünk erre a kérdésre és globálisan gondolunk rá, akkor beláthatjuk, hogy a fával fűteni a legkörnyezetkímélőbb megoldás.

Gáz vs. fatüzelés

Ön gondolkodott már azon, hogy a gáz honnan jön? Jöhet akár tenger alól, akár a messzi Szibériából vagy a Kaszpi-tenger térségéből, de az Öböl-menti országokból is. A lényeg, hogy el sem tudjuk képzelni, mennyire hosszú utat tesz meg a gáz, amellyel fűtünk. Ezt az anyagot vagy cseppfolyósítják, vagy nagyon hosszú vezetékek kiépítésének segítségével juttatják el hazánkba. Már ezeknek a kiépítése is egy igazán nagy ökológiai lábnyom. Ennek érdekében erdőket vágnak ki, természetvédelmileg fontos területeket szelnek át. Sok helyen ezek a vezetékek a felszínen futnak, ami tájépítészetileg igen csúnya látvány. Más esetekben a föld alatt vezetik el ezeket, ami miatt a földbe mélyen leásnak, felborítva annak ökoszisztémáját.

A legnagyobb probléma ezzel mégis az, hogy a vezetékeket nem elég csak kiépíteni, hanem karban is kell tartani. Ahhoz pedig, hogy ez a gáz áramoljon a kiépített vezetékrendszerben, számunkra elképzelhetetlenül sok energiára van szükség. Mindezek előtt ráadásul a gázlelőhelyeket fel is kell kutatni, fel kell tárni és ki kell termelni onnan a gázt, ami szintén nagyon nagy beavatkozást jelent a természet rendjébe.

Gyakorlatilag amikor bekapcsoljuk a fűtést, nem is gondolunk bele, hogy a néhány perc alatt felmelegedő otthonunk hosszútávon milyen környezetkárosító mechanizmusokat igényel. Igaz, nem az őserdőkben okoztunk kárt és nem az orangutánok élőhelyét vágtuk ki, de az adott ökoszisztéma helyrehozhatatlan károkat szenved el, legyen szó tundráról, sztyeppéről vagy valamely tengeri élőhelyről. Súlyos tengeri szennyezés nem csak olajfúrótornyoknál lehetséges, de egy gázfúrótorony létesítése során is előfordulhat, hiszen nem csak gáz tör fel a felszínre. Maga a teljes termelési folyamat nagyon energiaigényes és ezt az energiát elő is kell állítani.

Végül, de nem utolsósorban a gáztüzelés esetén azt is figyelmen kívül hagyják, hogy ez fosszilis energia, ami sok ezer, vagy akár millió évvel ezelőtt került ki a szén-dioxid körforgásból és el volt temetve napjainkig. Azáltal, hogy mi emberek ezt eszeveszett módon hozzuk fel a felszínre, gyakorlatilag folyamatosan emeljük a légköri szén-dioxid szintet olyan léptékben, amit természetes folyamatok ilyen gyorsan nem tudnak visszapótolni. Jelenleg pedig nincs az embernek semmilyen technológiai megoldása, ami nagy volumenben képes lenne szén-dioxid megkötésére, hogy ezt a folyamatot ellensúlyozza.

Mi történik a fatüzelés esetén?

Gyakorlatilag a Földön, minden emberek által sűrűbben lakott helyen megél valamilyen növényzet. Azokon a helyeken, ahol fűteni kell, jelentős az erdős területek aránya.  Az erdőkben a faanyag gyakorlatilag helyben van. Ahhoz hogy a kályhánkban eltüzeljünk egy hasábot, a fa útja a következőképpen alakul:

– a fát az erdész kivágja az erdőben,
– kamionra rakják,
– elviszik a fatelepre,
– ott fölvágják és eladják.

A házhozszállítás után maga a fa a felhasználási és a termelési hely között csupán, hogy néhány tíz, de maximum néhány száz kilométert tesz meg. Ez összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint a gáz útja, mert az a faanyag, amire lakossági tüzelés esetén szükség van, lokálisan megtermelhető.

Nagyon fontos az is, hogy az a szén-dioxid, ami a fatüzelés által felszabadul, természetes körforgásban van. A fa ugyanis az élő, a légkörben lévő szén-dioxidot köti meg és elégetésével pontosan ugyanannyit fog visszajuttatni a légkörbe, amennyit előtte megkötött. Ezért tekinthető a fa ebből a szempontból semleges megoldásnak.

A Nap energiája

Nyáron a Földnek úgynevezett többletenergiája van, ami a Napból érkezik.  Ha ezt elektromos árammá szeretnénk alakítani, akkor szembesülnünk kell azzal, hogy nem tudjuk azt eltárolni. Emiatt a csillagunk segítségével nyáron termelt  áramot télen nem tudjuk utólag hasznosítani. Elraktározására nincs jobb mód, mint ha fát termesztünk. A fák felveszik a Nap energiáját és beépítik a saját testükbe szénatomok formájában. Később a fa elégetésével ugyanez az energia alakul hővé és a végterméke visszakerül a légkörbe.

Ezek alapján elmondható, hogy a fatüzelés felelős erdőgazdálkodás és felelős felhasználás mellett az egyik legkörnyezetkímélőbb fűtési megoldás. Pénzügyi vonatkozásában el kell fogadnunk, hogy már nem a fatüzelés feltétlenül  a legolcsóbb fűtési megoldás, ám azzal a különleges érzelmi többlettel bír, hogy teszünk egy nagy lépést Földünk túléléséért.