Tippek & trükkök

Elérkezett a fűtési szezon. Odakint lehet, hogy süt még a nap, de a kabát már elkél, esténként pedig kellemetlenül áthűl a lakás. Milyen jó lenne egy kicsit begyújtani, élvezni a tűz ropogását! Mielőtt azonban szaladnál a gyújtósért és a kosár fáért érdemes 10 percet szánni a kályhádra, kandallódra, hogy minden rendben menjen idén is! Megmutatjuk mire kell odafigyelned!

Kezdjük a tűztérnél

A szezon eleji első begyújtás előtt először is vegyük alaposan szemügyre a tűzteret. A tűztérben a hamunak mindig szürkésnek, fehérnek kell lennie. Ez jelzi, hogy az égés jó hatásfokkal történt odabent. Ha feketés, barnás a visszamaradt hamu, az még nem a világvége, de fontos visszajelzés, hogy legutolsó tüzelésünk nem volt elég jó.

Hogyha a tűztér falán, vagy az üvegfelületeken fekete koromréteget, vagy súlyosabb esetekben csillogó foltokat látunk, az már komolyabb gondot jelez. Ez a jelenség sokszor adódik a helytelen üzemeltetésből (pl. nedves tűzifa használata), nem feltétlenül a berendezés hibája. A hiba forrásának megállapításához mindenképpen konzultáljunk szakemberrel és ellenőriztessük készülékünket, valamint a kémény ellenőrzésére is szükség lehet.

Cserépkályhák

Cserépkályhák esetén a tűztér falazatának állapota is lényeges. Hogyha komolyabb repedéseket látunk a téglákon, vagy a fugák között nincs már agyag, netán kiesett, kimozdult néhány tégla, az azt jelzi, hogy a kályhánk ideje lassan lejár, érdemes átrakatni. Egy gyors tűztér javítása ugyan ideig-óráig megoldhatja a gondot, de semmi garancia nincs arra, hogy az ajtón keresztül el nem érhető járatszakaszokban nem dől ki egy cserép, vagy tégla, aminek következtében már nem fog működni a kályha. Szóval ezt a megoldást csak akkor válasszuk, ha nem ez a kályha a fő fűtési eszközünk.

Ha a tűztér rendben van, folytassuk a szemrevételezést a cserépkályha külsejével. A legszembeötlőbb a megrepedezett fugák látványa lehet, de ez még nem feltétlenül jelez problémát. Fugázóanyagtól függően ez a jelenség hozzátartozik a kályha „életútjához”. Ami fontosabb, hogy a fugák között ne lehessen belátni a kályha belsejébe, illetve ne legyen kifüstölés a fugák mentén. Ha ilyen jeleket észlelünk mindenképpen hívjunk szakembert.

Repedt csempék, kimozgó ajtó szintén problémás lehet, ami jelentősen rontja a kályha gáztömörségét, ezáltal csökkentve annak hatásfokát.

Kandallók

Kandallók esetén lényegesen egyszerűbb a helyzet, hiszen a füst a tűztérből a füstcsövön keresztül közvetlenül a kéménybe jut. Ezt a csőszakaszt tisztán kell tartani, szezon előtt ellenőriztessük, ha szükséges, tisztíttassuk ki.
A tűztérről leírtak itt is érvényesek, tehát az öntvényfalon ne legyen repedés, a samottal vagy vermikulittal bélelt a kandallók esetén pedig fontos a belső elemek épsége, hiszen ezek védik a szerkezet többi részét a túlmelegedéstől, deformálódástól.

A cserépkályhákkal ellentétben a kandalló külső burkolata – a hőtárolós kandallók kivételével – nem vesz részt a hőleadásban, ettől függetlenül a repedésekre, törésekre itt is oda kell figyelni. Abban az esetben, hogyha a kandalló burkolatán például éghető anyag (fa párkány stb.) van rögzítve, vizsgáljuk át, nem látható-e bármilyen kormolódás vagy égés nyom rajta, illetve az éghető elemet tartó részek nem sérültek-e vagy mozdultak ki a helyükről. Ne feledjük, hogy a faanyagok nemcsak a tűzzel közvetlenül érintkezve képesek meggyulladni, hanem a folyamatos hősugárzás lassú, szinte füstmentes égést tud előidézni, ami egyszer váratlanul fellobbanhat.

Ellenőrizzük a kandallófalazat mögötti belső részeit (konvekciós terét) is a fatárolón és a felső szellőzőnyíláson keresztül. Első begyújtás előtt érdemes porszívóval kitisztítani ezeket a részeket. Ezzel nemcsak fémfelületekre ráégő por kellemetlen szagát kerülhetjük el, hanem megakadályozhatjuk, hogy a begyújtás után a felgyülemlett por a meleg levegővel együtt „jótékonyan” belepje a lakásunkat.

Ha az itt leírtakat betartjuk és megfelelő tüzelőt használunk, nem lehet komolyabb gond a készülékünkkel, jöhet az első begyújtás. Ne feledjük, hogy az „Évek óta jól működik” mantra nem garantálja a biztonságunkat, inkább győződjünk meg magunk a dolgok helyes működéséről.

Most már úgy néz ki tényleg búcsút mondhatunk a nyárnak erre az évre. Lassan mindenki begyújt a kályhájába, kandallójába, ám ilyenkor jönnek a meglepetések. „Tavaly még működött! Tiszta füst az egész lakás!” Segítünk elkerülni ezeket a helyzeteket, bemutatjuk mire figyelj oda az első begyújtáskor!

A kályha / kandalló motorja a kémény

A tüzelés során keletkező füstöt a kémény hivatott elvezetni. Azonban ez nemcsak egy lyuk a háztetőn, hanem meghatározott fizikai körülmények között működik. Hasonlóan a régi dízelautókhoz, hidegen például nem indul, vagy csak nagyon nehezen. A kémény igazi a hajtóereje a nyomáskülönbség. Ha a lakásban melegebb (levegő) van, mint kint, akkor az egyúttal túlnyomást is jelent. Természetesen ez a túlnyomás nem fogja a házfalakat szétvetni és attól sem kell tartanunk, hogy hőlégballon módjára felemelkednénk bútorainkkal együtt, arra viszont bőségesen elegendő, hogy a túlnyomás a kéményen keresztül akarjon majd kiegyenlítődni.

Tehát télen nincsen gond (1.kép), szépen “magától” is kitalál a füst. A fűtési szezon viszont nem mínusz 10 fokkal indul általában, hanem sokszor szép lassan lesz egyre hidegebb napról napra. A hideg éjszakákat, csípős reggelek követik. A házfalak áthűlnek, és mire hazaérünk a munkából délután, a lakásban már csak 19-20 C fok van. Jön az ötlet: gyújtsunk be gyorsan! Azonban odakinn lehet, hogy vígan süt a nap és akár 20-21 fok is lehetséges. Szerencsésebb napokon még a szél is “bekavar” a rendszerbe. Na, ilyenkor a kémény magától nem teszi a dolgát. A levegő vagy csak áll benne, mint egy dugó (2. kép), vagy egyenesen befelé/lefelé áramlik (3.kép).

Hidegindítás

Ha netán már beállt, vagy visszafelé dolgozik a kémény két dolgot tehetünk:

1. megvárjuk, amíg a hőmérséklet kint lecsökken legalább 10 fokkal a benti alá,
2. előmelegítjük a kéményt

Kandallók esetén kémény előmelegítéséhez elég a tűztérben eltüzelnünk némi kartonpapírt, vagy könnyen gyulladó, száraz gyújtóst.

Kémény előmelegítése a kandalló tűzteréből

Hogyha cserépkályhánk van, akkor a füstjáratok huzatellenállása miatt lehet, hogy nem tudjuk így elindítani a kéményt. Ilyenkor közvetlenül kell a kéményt felmelegítenünk.

• A kémény előmelegítéséhez a kémény tisztítónyílásában egy kevés kartonpapírt vagy kis mennyiségű gyújtóst égessünk el. Ez elindítja a huzatot.
• Miután szépen felszáll már a pernye a kéményben, megkezdhetjük a tüzelést a kályhában is.

Fontos, hogy a kéményt csak akkor melegítsünk elő ilyen módon, ha az rendszeresen tisztítva van, tehát biztosan nincs benne koromlerakódás, vagy kátrányosodás. Ellenkező esetben tűzveszélyes lehet ez a művelet.

Rendszeresen használt kályhák esetében a kémény visszahűlése már nem valószínű. Az alkalmanként használt (pl. nyaralókba épített) kandallóknál azonban elképzelhető, hogy minden begyújtás előtt követnünk kell az itt leírtakat. Vegyük figyelembe az időjárási helyzet alakulását is, hiszen ősszel és tavasszal többször előfordulhat olyan helyzet, hogy a kémény nem tudja tenni a dolgát.
Hogyha megvan a száraz tűzifa, már minden rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy élvezhessük az otthon igazi melegét!

Ugye a szezon előtti ellenőrzést már megcsináltad? 😉